12. fejezet.

                                                      

   Bella szemszöge

Fájni kezdet a fejem és a torkom is jobban fájt mint eddig. Nagy nehezen kinyitottam a szemem és ahogy körbe néztem még mindig sötét volt , föltápászkodtam és lesétáltam a konyhába . Halkan mentem nehogy fel keltsem apát. Keresni kezdtem egy lázmérőt, mivel úgy éreztem mintha lázas lennék. Mikor meg találtam gyorsan a honom alá tettem míg egy mér gondoltam leülök a székre. Le is ültem és olyan hidegnek tűnt az asztal , hogy nem bírtam nem oda tenni a fejemet , istenem nagyon jó érzés volt. Már a szemem is lecsukódott és csak a lázmérő csipogására ébredtem fel. Gyorsan meg néztem mennyi és amint meg láttam , hogy 39,5 fokos lázam van . Keresni kezdtem egy lázcsillapítót. Találtam is egyet igaz nem volt olyan erős de remélem jó lesz. Fogtam egy pohár vizet és elindultam a kezemben lévő gyógyszerrel és a lázmérővel is felfelé az emeletre. Becsuktam az ajtót majd bebújtam az ágyba. Bekaptam a lázcsillapítót és már akkor úgy éreztem , hogy én itt menten elalszom.Le tettem a poharat a kis éjjeli szekrényemre és már feküdtem is vissza, Gyorsan vissza aludtam és most kivételesen nem is álmodtam semmit. Mivel nem néztem meg az időt , hogy mikor feküdtem le újból így mérgesen voltam amikor halódtam apám hangját ahogy keltegetett.
- Bells megint el fogsz késni!!- simogatta a fejemet. De ahogy a homlokomhoz ért meg állt és fel horkant .- Hiszen te tűz forró vagy...- állapított meg .
- Tudom !- halódtam meg  a kis vékony és fáradt hangomat.
- Oké te most itthon maratsz és el mész az orvoshoz... értettél.??- hajolt felém , hogy  szemembe tudjon nézni.
- Nincs szükség orvosra... - tiltakoztam . 
- De van és kész !- morogta.
- Apa nem kell itthon maradok pihenem és alszok és már holnapra jobban is leszek .. Ígérem !!!- ültem fel az ágyon.
- Bella nem még én vagyok a SZÜLŐ  te meg a gyerek én döntök!!!- mutatott magára majd rám. Mérgesen néztem apámra , nem megyek én orvoshoz és ezt Ő is ki tudta olvasni a szememből...- Bella !!!
- Nem !- feküdtem vissza fejemre húzva a takarót. - Szia !-mondta mérgesen .
- Szia !- suttogta apám. Tudom, hogy csak védeni akar de nem megyek orvoshoz semmi bajom csak aludnom kell és már le is megy a lázam. Ennyi.
Pont készült becsukni az ajtót amikor megcsörrent a telefonom.
- Ajjj- nyögtem nem volt erőm fel venni.
- Fel veszem !- halódtam apám hangját.
- Kösz!- mondtam majd már csak azt hogy apám beleszól.
- Igen tessék Bella telefonja.!!!- mondta .- Szia Edward...- mondta apám amitől egy kicsit gyorsabban vert a szívem ..- Nem Bella ma nem megy suliba ...- mondta neki…- Bocsánat de most mennem kell ő meg már alszik. Szia .- tette le apám. És tényleg én már félig aludtam ...Nem is kellet sok és teljesen el aludtam ...                                   
          Edward szemszöge
Letettem a telefont és szomorúan néztem a többiekre... hogy nem jön de miért nem hiszen tegnap még semmi baja nem volt. Azon kívül , hogy én megint elrontottam mindent. Remélem nem amiatt nem jön ma. Ott ültünk a terembe már a második órán voltunk ...
- Nem azért nem jön...- rántott ki Alice a gondolataim közül.
- Hmm?- nézetem rám.
- Lázas !!- mondta .
- De hiszen tegnap este még jól volt...- magyaráztam akkor, hogy lehet újból lázas.
- Edward tegnap este miután elmentél én láttam , hogy Bella össze tört amiatt amit mondtál és sírt. És ez egyáltalán nem tett jót neki hiszen így is beteg volt és , hogy most sírt így ...
- Értem !!- hanyagolni akartam ezt a témát tudom , hogy hülye voltam és bocsánatot is fogok kérni. - Megyek Bellához...- már indultam kifelé. 
- Öcsipók biztos ?- nézet rám Emmett.
- Igen !- mondtam és már a kocsiba is voltam. Belláék háza felé vettem az irányt. Amint oda értem Charlise már nem volt otthon így le parkoltam Bella kocsija mellé. Bezártam az enyémet és már a verandán álltam ,csöngettem de nem nyitott ajtót , kopogtam is. Mikor meg halódtam Bella  hangját.
- Megyek már !!!- próbált kiabálni ahogy kivettem de nem nagyon ment neki.
Már nyitotta is az ajtót amint meg láttam ahogy két pulcsiban egy hosszú nadrágban és egy papucsban áll előtte. Volt az arcán egy kis mosoly is .
- Szia ..- mondta halkan. - Gyere be !!!- mondta és elindult a napaijuk felé követtem őt. Leült a kanapéra betakarta magát a pokróccal. Majd engem nézet.
- Szia !- ültem le mellé.- Szörnyen nézel ki!!- simogattam meg a fejét. És éreztem , hogy csak úgy tűzzel a láztól.. - Istenem Kicsim nagyon lázas vagy ...- mondtam neki ő meg csak bólogatott. - Gyere most bemegyünk apámhoz..- álltam fel.
- Neem!- tiltakozott.
- Bella kérlek ..- guggoltam le elé. Belenéztem a sápadt kicsi szemébe, nagyon fáradt volt .
- Edward nem megyek sehova még nem tisztázzuk azt...- mondta én meg már tudtam mire gondol és igaz volt ...
- Bocsánat , tényleg elég hülye voltam tegnap nem kellet volna az mondanom...sajnálom - mondta neki még nem akartam el mondani neki mi is vagyok most nem ...
- Miért mondtad? - kérdezte rekedt hangon.
- Nem tudom egyszerűen ... sajnálom !- válaszoltam neki. Majd láttam , hogy végre meg békél egy kicsit és fel áll lassan de fel áll meg fogtam a kezét , hogy segítsek neki.
- Oké!- ölelt  meg majd ahogy elengedett csókot nyomot az számra.- De ne mondj nekem többé itt.
- Szeretlek !- suttogtam a fülébe.
- Szeretlek!- mondta halkan.
- Menjünk!!!- indultam el kifelé. Fel adtam rá az egyik kabátját még a két pulcsira. Majd elindultam kifelé de ő nem jött.
- Mi az?- fordultam vissza.
- Vedd fel !!!- nyújtotta oda nekem az eddig nála lévő kabátomat.
- Minek ?- nézetem rám.
- Mert!!! hideg van oda kint te meg itt vagy egy rövid ujjúba előttem és ha már rád nézek meg fagyok ezért!!!- nézet rám boci  szemekkel aminek nem tudtam ellen állni.
- Oké!- adtam be a derekam. Fel vettem és már mentünk is . Bellát besegítettem a kocsimba. Ő meg csak hátra hajtotta a fejét lecsukta a szemét ülte végig az utat a kórházig. Befordultam a parkolóba és leparkoltam a legközelebbi helyre. Leállítottam a motor Bella is akkor nyitotta ki a szemét. Kiszálltam oda sétáltam , hogy kinyissam Bellának az ajtót, ki is nyitottam de ő nem mozdult csak bámult engem ...
- Most mi van ?- hajoltam közelebb hozzá.
- Menjünk haza !!! - nézet rám megint azokkal a bocsi szemeivel de most nem vesszem be.
- Megígérted úgy , hogy menjünk!! - mosolyogtam rá de ő csak durcásan ült ott. - Bella ! - egyenesedtem ki .
- Mi az ? - nézet fel rám.
- Gyere kérlek !- nyújtottam a kezemet neki.
- NEM ! - válaszolt tömören .
- Tudod jól , hogy így is úgy is be viszlek ha te nem szállsz ki akkor is...- jelentetem ki én is ha ő nem én igen.
- Nem mered! - dadogta egy köhögés között.
- De hogy nem !- válaszoltam és már ki is vettem a kocsiból de persze ember sebességgel.
- Edward Cullen tegyél le most !!!- kiabálta Bella amennyire csak tudta .
- Én úgy nem most pedig inkább maradj csöndben...- mosolyogtam rá ő csak mérgesen nézet rám. Elindultam a  befelé Bellával a kezembe . Sokan meg néztek minket sokan inkább mindenki ahogy oda értünk a nővérpulthoz épp meg akart szólalni a nővér de persze Bella  meg előzte.
- Tegyél már le !!! - mondta megint éreztem , hogy mérges a hangjából. De nem foglalkoztam vele , úgy se fog sokáig haragudni vagyis remélem.
- Jó napot Edward ! Miben segíthetek ?- mondta a kedves öreg asszony. Itt már mindenki ismer az egész családunkat. Így nem volt meglepő csak egy kicsit , elmosolyodott ahogy végig nézet rajtunk.
- Jó napot! Apámhoz jöttünk!- mondtam neki kedvesen.
- Ohh...értem már is utána nézek , hogy nem műt-e!Egy pillanat...- mondta majd el is ment .
- Most már leteszel...?- kérdezte Bella .
- Nem ...!- válaszoltam mosolyogva .
- Kérlek ...- hajolt közelebb . -Kérlek !!- még közelebb persze , hogy el csábít tudja , hogy ennek nem lehet ellen állni. - Leteszel?- kérdezte még egyszer én meg teljes kábán válaszoltam azt se tudtam mit mondok.
- Igen !- de előtte persze meg csókoltam majd letettem. De hamar kitisztult a fejem Bella épp a kijárat felé sasszézott...Utána futottam és el is kaptam..
- Nem szöksz ..!- vettem megint a kezembe.
- NE már ... pedig majd nem meg volt.!!!- morogta miközben vissza sétáltunk és addigra már ott is volt a nővér aki az előbb elment.
- Várja önöket!- mosolygott. Én csak meg köszöntem majd a Apám vizsgálója felé mente . A folyóson mint a korhátaulájába  is megnéztek minket én mosolyogtam Bella meg a hogy láttam karba tett kézzel és mérgesen nézet rám. Meg álltam és mint minden jó nevelt be kopogtam nem is kellet sokat várni apám hangjára. Ahogy be léptünk apám kicsit megszeppenve és egy nagy mosollyal a száján állt az íróasztala mögött.
- Sziasztok!! Mi szél hozott titeket?És Bella miért van a te kezedben??-kérdezte apám még mindig mosolyogva.
- Szia ! Bella kivizsgálásra jött Úgy?- néztem barátnőmre aki még mindig mérges volt.- Mert nem akart bejönni utána meg majdnem haza futott. - magyaráztam apámnak aki jót nevetett ezen.
- Tegyél le MOST!!!- mondta mérgesen Bella egyenesen a szemembe.
- Rendben..- egyeztem bele és letettem innen már nem megy el.
- Ne reménykedj jóban Edward Cullen!! - állt velem szembe Bella .
- Oké!- mosolyogtam .
- Edward kérlek menj ki még meg vizsgálom Bellát nem fog el menni ne félj. - mondta apám.
- Nem félek mert az ajtó előtt leszek..- mondta egy féloldalas mosollyal a számon.
- Remek!- ült le Bella a vizsgáló asztalra.
- Kint leszek!- mondta majd elindultam kifelé kint leültem az egyik székre és vártam , nem bírtam ki , hogy ne hallgatózzak így inkább oda figyeltem. Carlisle meg kérdezte Bellát mi baja ő elmondta , hogy este nagyon lázas volt és , hogy reggel már energiája nem volt ahhoz , hogy kikeljen az ágyból... Nem kellet sokat várnom , hogy apám kinyissa az ajtót és be mehessek.
- Na mi bajod?- kérdeztem kedvesemtől. Aki még mindig mérges volt rám.
- Megfázás most örülsz..?-kérdezte gúnyosan.
- Nagyon is , hogy eljöttél..- mosolyogtam .
- Én nem jöttem be ráncigáltál...- gúnyos mosolymollyal.
- jól van na. Bocsánat.- kértem bocsánatot.
- Ezzel nem úszod meg ! - válaszolt majd apám felé fordult.
- Na Bella ezen a héten szépen otthon maradsz és pihensz ... ezeket vedd majd be ...ohh és ezektől legfőképpen aludni fogsz de meg gyógyulsz..!!- mondta apám neki.
- Értem ...- egyezett bele .
- Sipirc haza és pihenj Bella ez lesz a legjobb most..- mosolygót rá apám. - Neked meg kell egy igazolás gondolom ..?? - kérdezte felhúzott szemöldökkel.
- Igen ...de majd otthon elintézük most haza viszem és majd megyek . Jó?- kérdeztem .
- Nekem jó... Sziasztok!! - köszön el .
- Viszlát szia !- Bella már az ajtóhoz sietett és ki is rohant.
- Aszem nekem most végem !- mondtam nevetve apámnak.
- Igen neked annyi ...- adta apám is a kegyelet döfését. Intettem majd Bella után eredtem aki már a kocsinál várt . Oda sétáltam hozzá de ő csak az ajtót néztek kinyitottam neki és beszállt. Egész végig hozzám se szólt . Most komolyan dühös rám azért mert elvittem az orvoshoz???-kérdeztem magamtól. Amint hozzájuk értünk elment lefürödni én meg a szobájában vártam rá . Elég sokáig volt bent ...én csak el terültem az ágyán és vártam rá még nem jött le csuktam a szemem és csak Bella gyönyörű arca volt előttem. Hallottam ahogy kinyílik az ajtót és csoszogva jön a szobába le dobta a vizes törölközőjét a székre . Ahogy végig néztem rajta egy fekete mackónadrág és egy fehért póló volt rajta haja kiengedve volt kicsit nedves . Rám nézet én meg csak mosolyogtam rá. Oda sétált és lefeküdt a helyére betakarta magát azzal a két takaróval ami az ágyán volt . Velem háttal feküdt le kifelé az ablakon bámult. Felültem és közelebb hajoltam hozzá.
- Haragszol?- kérdeztem tőle.
- Nem ! -válaszolt komoran.
- Akkor mi a baj ?- kérdeztem mert ha nem haragszik mi a baja ...
- Semmi...csak egyszerűen fáradt vagyok ennyi.- csukta le a szemét.
- Értem akkor aludj . - bújtam hozzá.
- De ne menj el ...- kérlelt egy nagy ásítás között.
- Nem megyek míg apud haza nem jön.- puszilta bele a hajába amitől elmosolyodott majd el is aludt.

Bella már legalább három napja csak a nap jó részén alszik én mindig ott voltam vele úgy , hogy még suliba se mentem . De ma sajnos ezen a héten látom utoljára . Épp vártam , hogy felkeljen olyan édesen aludt nyakig betakarózva mind két takaróval de az egyik lábát még se takarta be azt csupaszon hagyta . Két takaróval alszik fázik és még is egy rövidnadrágban és egy pólóban alszik mi van ezzel a lánnyal...- forgattam a szemem.
Néztem ahogy alszik minden nap ezt tettem és ez nagyon jó volt sokat voltunk együtt igaz nem nagyon beszélgetünk mert mindig aludt de nekem ez is meg felelt. Épp meg akartam simogatni a fejét amikor rezegni kezdte a telefonom...tudtam, hogy ki hív ezért meg se néztem úgy vettem fel.
- Szia bátyó!- halódtam Alice csilingelő vidám hangját.
- Szia! Mi baj ?- kérdeztem miközben Bellát néztem .
- Semmi csak kérdezni akartam , hogy van és hogy mikor jössz ?? - kérdezte de elég gyorsan.
- Jó van alszik ... Apropó mikor kell fel?- kérdeztem én is .
- Pár perc múlva. - mondta vidám hangon .
- Értem... Bella jól van akkor majd nem sokára megyek Szia.- tetem le a telefont és tényleg igaza volt. Bella mocorogni kezdet . Nyújtózkodott egyet majd felém fordult és amikor észre vett mosolyra húzta a száját így megjelent az a kis gödröcske a szája szájén.
- Helló !- mondat halkan egy ásítást elnyomva. - Mit csináltál..?-kérdezte .
- Néztelek ahogy alszol!! - mosolyogtam .
- Ahha akkor nagyon unatkoztál...- fintorgót.
- Egyáltalán nem unatkoztam szeretem nézni ahogy alszol. - mondtam neki.
- Oké ha te mondod . De akkor is unalmas lehetett..- mondta majd felém fordult tejesen. Nem tudtam nem nevetni ahogy még mindig az egyik lábát nem takarta be.
- Min nevetsz?- kérdezte.
- Azon, hogy az egyik lábadat nem takarod be de amúgy nyakig betakaródzol...- mondtam neki nevetve. Fel emelte a fejét és megnézte.
- Vicces...- mosolygott .
- De miért nem takarod be ? -kérdeztem érdeklődve.
- Fogalmam sincs így kényelmes...- mosolygott el a mondta végén.
- Bells mondani szeretnék valamit!- mondtam neki hiszen el kell neki mondanom , hogy elmegyek három napra.
- Mit? - nézet rám aggódva.
- Figyelj nem aggódj nem nagy baj... csak három napig nem leszek itthon. El utazunk az egyik barátunkhoz ...- mondtam neki . Ő meg elkerekedett szemekkel nézet engem ...
- Miért?- kérdezte.
- Apámék tegnap este mondták nekünk , hogy oda kell mennünk valamiért ... de csak három nap és hétfőn már találkozunk a suliba. Oké?- simogatta meg az arcát. Fejére húzta a takarót .
- Ajjj .- dörmögte alatta.
- Mi a baj ?- kérdeztem és be dugtam én is a takaró alá a fejemet , hogy a szemébe nézhessek.
- Ne már az sok...- mondta .
- Tudom de hamar el fog menni és már itt is leszek... mire te a suliba jössz ...- mosolyogtam de nem igazán segített ez.
- Persze hamar el fog menni szerinted annak aki csak ebben a róhat szobában fekszik egész nap nem annak aki még a szabadba is ki mehet... TÉNYLEG úgy gondolod.??- kérdezte majd ki pattant a takaró alól felült én is felültem és a szemébe néztem .
- Igaz nem ugyan olyan de akkor is hamar elfog menni ... - fogtam meg a két kezét. - Ha kell akkor egész nap a telefonon lógunk majd... és csak úgy megjegyezném nem szoktam ilyet tenni de neked bármit. - mosolyogtam háta sikerült.
- Jó .- egyezett bele . Én nem olyan boldog voltam , hogy nem bírtam tovább meg csókoltam , csókunk olyan sokáig tartott de már épp elég volt ahhoz hogy majdnem át hágjam a határt így gyorsan elhúzódtam tőle és néztem ahogy mosolyogva levegő után kapkod.
- És mikor mész ?- kérdezte mikor már rendesen vette a levegőt. Rá néztem az órámra és csak akkor láttam , hogy van 20 percem.
- 20 perc múlva ... mennem kell .- álltam fel.
- Értem . Kikísérlek ..- állt fel ő is de egy takarót azért magára tekert. Lesétáltunk és az ajtónál megálltunk néztük egy darabig egymást majd mikor mér rezegni kezdet a telefonom nagy levegőt vettem és megcsókoltam még egyszer. Nem akarom itt hagyni de el kell mennem nem tudom miért kell oda mennünk de azt mondták fontos..
- Szia !- suttogtam miközben elváltak ajkaink.
- Szia . Szeretlek !- mondta .
- Én is szeretlek... akkor majd hívlak...- mondtam majd a kocsihoz mentem . Meg vártam még bezárja az ajtót majd indítottam és meg se álltam hazáig. Ott épp mindenki rám várt de most legalább nem Emmettel kell mennem egy kocsival így nem kell hallgatnom az idióta vicceit. Ki se szálltam meg vártam még mindenki beszáll majd indultunk is ...